Első ötujjas

  Palkó közvetítésével megpróbálok csatlakozni ahhoz a kezdeményezéshez, hogy kéthavonta mutassak egy-egy kisebb lélegzetvételű kötést és hímzést. 

  Már majdnem egy éve, hogy megkötöttem életem első igazi kesztyűjét. Akkor elhatároztam, hogy a következő lépés egy ötujjas lesz. 

  Íme:

 

A kézfején csavart minta (hú, de régen kötöttem már, jó volt gyakorolni)

 

a tenyerén sima.

  Elsőre egész jó lett, bár azért van egy pár dolog, amit így utólag másképp csinálnék. Örök titok például, hogy az utolsó három ujj (bal kéz nagy- gyűrűs- és kisujja) miért lett pár szemmel szűkebb (és ezzel jobb), mint a többi hét. Bár pontosan felírtam minden a mintától való eltérést a jobb kéz kötésekor, a bal mégsem lett teljesen ugyanolyan. A bő kesztyű előnye, hogy alá tudok öltözni egy másik ötujjassal. Most, hogy végre itt az igazi tél, és több hete csak fagypont alatt van a higanyszál, nagyon praktikus. Plusz nem kell levennem a boltban sem, ezzel csökkentem annak a veszélyét, hogy elejtem, és elhagyom.

    

  Külön öröm, hogy maradék fonalat használtam fel hozzá, így most van egy sapka-kesztyű együttesem!

Részletek a ravelryn.

És még egy - hópelyhek árnyékban.

 Szép napot!

 Rita

 U.i.: Bocs a sötét fotókért, kint ragyogó napsütés van, de a fényképeken ez sajnos nem jön át. A sötét bordó fonal elnyeli.