Karácsonyra kaptam magamtól egy adag fonalat, hogy január elejétől részt vehessek Lucy legújabb, közös takaróhorgolásán. Tökéletes volt az időzítés: sötét esték, és még nappal is színtelen, fakó a kinti világ... Ki nem vágyik ilyenkor színekre?!
Nagyon tetszik a színkombináció, az átmenetek. Egyedül a szélmintával vagyok elégedetlen, az folyton bepödrődik. Igaz ez általában fel sem tűnik, mivel nem ágytakarónak használjuk, inkább beleburkolózunk, vagy a gyerekek bunkereznek, játszanak vele.
Kivéve persze azt, amikor napozásra használják:).
(Na jó, azzal sem vagyok elégedett, hogy a színek nek jönnek át a képen. Élőben sokkal élénkebbek.)
Más: nagy örömömre találtam maradék tojásfehérjés receptet, ami nem habcsók!
Sajtpuffancs:
4 tojásfehérje (15 dkg)
reszelt sajt (18 dkg)
só, zöldfűszer ízlés szerint
1 A tojásfehérjét kemény habbá verem, majd óvatosan hozzákeverem a sajtot és a fűszereket.
2 Kanállal kis halmokat belőle szaggatok sütőpapíros tepsire.
3 A sütőt 200 fokra előmelegítem, és 15 percig sütöm benne a puffancsokat.
Kivéve kissé lelapulnak. Frissen nagyon finom kenyér helyett, pl. levesekhez. Hűtőben eláll pár napot.
Meglepően egyszerű, gyors és finom. Azt hiszem, ezek után nem fogok kidobni tojásfehérjét.
Szép napot!
Rita
Du hattest ja eine bunte Farbentherapie in der grauen Zeit! Und daraus ist eine schöne Decke entstanden!
VálaszTörlésUnd das Gebäckrezept probiere ich auch aus!Danke!
Csodás, vidám takaró!
VálaszTörlésPl. jobb szeretem a sós nasit mint az édeset. 😁
Gyönyörű az a takaró!!!
VálaszTörlésNagyon ügyes voltál, ha karácsonytól meghorgoltál egy ekkora takarót :-) le a kalappal. Szép lett. És mekkora a fiad !?!
VálaszTörlésA sajtos receptet kipróbálom, jól néz ki, biztosan finom is :-)
Ááááá, olyan szépen megírtam, aztán a kijelentkezésre kattintottam a közzététel helyett...
VálaszTörlésSzóval azt akartam írni, hogy köszönöm a sajtpuffancs receptjét, bár én sajnos a habcsókot is nagyon szeretem, és hogy egyszer 7 tojásfehérjéből csináltam karácsonyra, egy egész napig csak habcsókok voltak a sütőben. Az első adagokat még habzsákból nyomtak ki, az utolsókat meg csak úgy evőkanállal csaptam a tepsire.
És hogy a takaró álomszép, és megértem, hogy öröm volt dolgozni ezekkel a színekkel.
És most megpróbálok jól kattintani.