Farmerkötény

   Avagy kopott, lyukas nadrágok új élete. Még a télen kérte a férjem, hogy varrjak neki egy munkáskötényt festéshez. Pár hónapja megvarrtam már, volt is rajta párszor de igazából csak most lett rá ismét szükség, amikor jó az időjárás és időnk is van a kertben és a ház körül tenni-venni.

       A farmernadrágokon sok praktikus részlet (zseb, övtartó, gomb) van, amit igyekeztem megőrizni, ezek mind jól jönnek egy munkáskötényen is kulcsok, szerszámok stb. tárolására. - Kedvenc részletem az alábbi képen van (nem túl esztétikus, de praktikus). A nyakpánt állítható gombjai miatt ...

   ... rám is jó a kötény (Papivonat jó 15 cm-el magasabb, és modellkedni sem szeret). Ott véd, ahol kell, strapabíró, kiállta a próbát. Tegnap és tegnapelőtt már festettem és ültettem is benne, ma jön a harmadik kör.

    Szép napot!

    Rita

2020 június 12

Szép jó reggelt! Évzáró volt tegnap. Évzáró, csodálatos ez a szó diáknak, tanárnak egyaránt.

A kilencéves hetek óta visszaszámlál ezen a lapon, most végre eljött a várva várt nap. (Ma viszont már azt kezdte számolgatni, hány nap van még az iskolakezdésig.)

Kidíszítettem az osztályteremben a táblát.

Nem is kaphattam volna szebb virágot, mint a hortenzia!

Itthon a hagyomány szerint cukrászdai sütivel ünnepeltük a tanév végét.

A gyerekek ezt (is) kapták az évzárón: egy pár kedves szót a tanároktól.

A nagy ünneplésben nem maradt idő főzni, elsétáltunk a közeli kínai étterembe ebédért. A rododendron kezdi hullatni virágait.

Hazafelé megnéztük azt az emlékművet, ami mellett naponta elbiciklizek. Szerencsére a tizenegyéves szereti a történelmet, és el tudta nekünk mesélni, kinek is emelték.

Itthon a kertben ebédeltünk.

Vacsorára hűtős lángost készítettem elő, ...

..., mert a fociedzés után még elruccantunk a tóhoz. A gyerekek fürödtek, játszottak, ...

..., kincseket találtak. Nekem még hideg a víz, én csak lustálkodtam.

Aki hínárt talál, az készíthet magának sellőfrizurát!

Hát ennyi! Ne legyen soha ennél rosszabb évzárós napunk! Caro blogján még sok-sok képet találtok.

Szép napot!

Rita

Pillangós játékszett

   A gyerekeink iskolájában hagyomány, hogy a harmadikosok a pillangókról tanulva élőben is megfigyelhetik e kis rovar életének különböző állomásait. Angliából rendel az iskola lepkelárvákat, minden gyerek kap egyet, nevet ad neki, és elhelyezi az osztályteremben lévő terráriumban. Aztán figyelik, hogyan változik át a lárva bábbá, és végül színpompás pillangóvá. Az utolsó iskolai napok egyikén aztán szabadon engedik őket.

                      Mióta egyszer megpillantottam ezt a honlapot, tudtam, hogy egyszer horgolni fogok                          egy pillangós szettet. És íme:

Lárva.

Báb.

Kifejlett pillangó.

Falevélben szunyókáló lárva.

A teljes szett.

Részletek a ravelryn.

  A kilencéves elvitte az iskolába megmutatni, az osztálytársak is kézbe vették, nézegették.

  Valószínű, hogy nem ez az utolsó ilyen témájú szett, amit meghorgolok... 

  A minta fantasztikus, pontos, képekkel gazdagon illusztrált. Vettem hozzá pamut fonalat, hogy az itthoni készletet kipótoljam. A mercilizált (kezelt, fényes) fonalakkal nehéz volt dolgozni, viszont jobban tartják a formájukat, mint a puhább változat (amit kellemesebb volt horgolni).

  Szép napot!

  Rita

Jardin Privé: Patchwork Printemps & giveaway

  A tavasz végére elkészült a sorozat aktuális darabja. A rózsaszín barik egy kicsit szúrják a szememet, de a kép többi részlete nagyon tetszik.

Vászon: 32 ct Mocha Belfast/Zweigart

DMC a megadott színekben

  Bekereteztetem majd egyszer, ha ismét gond nélkül lehet utazni, és felakasztom a nyári kép mellé.

  A papír alapú mintát (fonalak és vászon nélkül) szívesen elküldöm annak, aki szeretné kihímezni.

  Ha szeretnél játszani a mintáért, írd meg a megjegyzésben. Egy hét múlva, június 7-én fogok sorsolni több jelentkező esetén.

  Szép napot!

  Rita

U.i.: Érdekesség: hímzés közben ezt a csehszlovák retro sorozatot néztem. Nem tudom, magyarul megvan-e, de nagyon jó nyelvgyakorlás volt németül. A kép tavaszi hangulata remek aláfestése volt Jana és Michail bontakozó szerelmének (vagy viszont). Tanár kollégáknak is ajánlom a filmet, sok érdekes nevelési dilemma felvetődik a filmben, ami a szocreál korszak letűnte után is aktuális.

Sütőnapló (9): Egyszerű fehér cipó és önkéntes munka

  Amikor az embernek már van egy pár kedvenc kenyérreceptje, és elkényelmesedik, nem akar újat kipróbálni, aztán mégis, és lám, megszületik (kisül) egy új kedvenc. A tizenegyéves szerint az sem baj, ha megég egy kicsit a kérge, "az adja meg az aromáját".

  Könnyű elkészíteni. Nem kell dagasztani ezt sem, csak összekeverni (nekem nagyon bejött a szilikonos keverőkanál).

  12 g élesztő
  3,5 dl hideg víz
  450 g liszt
  1 ek méz
  2 tk só

 Másfél óra kelesztés után nagyon ragadó tésztát kapunk. Lisztezett gyúrótáblán kihúzogatom pár centi vastagságúra, majd összehajtogatom hosszúkás vagy kerekdede formára, és sütőpapíros tepsire teszem. További 40-60 perc kelesztés után 30-35 percig sütöm a 235 fokos sütő alsó rácsán. A sütőből kivéve rácsra teszem és letakarom.

  Más:

  Tegnap önkéntes munkán voltam. Kórházi dolgozók számára készítettünk egyszer használatos, műanyag védőköpenyeket. Mindezt remekül megszervezve, egy tornacsarnokban (mivel a benti sportesemények mind elmaradnak), szellősen elhelyezett asztalokon. Lázmérés és kézfertőtlenítés után a csoportvezető osztott be bennünket a három állomás egyikére.

  1. Szabás. 150 méteres műagyag bálákról tekertünk le egyszerre három köpenyre valót (félbehajtva, így hat réteg került egymásra). A kemény műanyagból készült szabásmintát ráhajtottuk, és szőnyegvágó késsel illetve ollóval körbevágtuk. Az asztal lapján egy másik műanyagba már bele volt vésve egy vájat, amiben csak körbe kellett futtatni a kést. Az olló főleg a kis kör kivágásához kellett (a hüvelykujj helye a köpenyen). Itt ketten is dolgozhattak egyszerre az asztal két oldalán.

  2. Hegesztés. Ez az állomás volt a legnépszerűbb, ide nem sikerült bejutnom, ezért nincs róla közeli kép. A köpeny karjait (hónaljtól a csuklóig) rögzítették vele.

  3. Hajtogatás és csomagolás. A kész köpenyeket összehajtogattam és tízesével zacskóba tettem. Ötven darabot kb. 75 perc alatt.

   A délelőtti négyórás műszakban 750 köpeny készült el. Van olyan ápoló, aki egy nap alatt 15 ilyen köpenyt elhasznál. Eddig úgy néz ki, hogy legalább június végéig folytatódik a köpenygyártás. Az önkénteseken kívül (a hétvégén általában csak azok vannak) dolgoznak ott munkanélküliek, és olyan egészségügyi dolgozók is, akiknek a munkahelyén most kevesebb a tennivaló. - Minden tiszteletem a gyárban, futószalag mellett dolgozóknak. A monoton munka egy ideig pihentető, de éveken át ezt csinálni... Mentálisan és fizikailag is megterhelő lehet. - Mindenesetre jó tapasztalat volt, és ha még lesz rá lehetőségem, ismét elmegyek segíteni.

  Szép napot!

  Rita

Neszeszerek

  A tizenegyéves azzal jött haza pár hete, hogy neszeszert varr az iskolában. Neszeszert! Én még soha életemben nem varrtam neszeszert! Ezt persze nem hagyhattam annyiban, nekifogtam hát.

A már említett könyvből vettem a szabásmintát (akárcsak a textilkosárét). Elsőre zöld retro anyagból varrtam.

  Másodszorra csíkosból. Ebben már van merevítő közbélés is, így nem esik össze üres állapotban (de ki használja üresen a neszeszert???) Másodszorra több részletet is sikerült jobban megoldani, pl. a cipzár elhelyezését, illetve azt, hogy már a meglévő cipzár méretéhez igazítsam a neszeszert.

  Bélésük is van. Szeretem az ilyen kifordítós-befordítós munkákat, meggondolkodtatja az embert.

A májusi virágözönt az idén is meg akartam örökíteni.

Szép napot!

Rita

Honeybee kardigán

  Hipp, hipp, hurrá! Hosszú tervezgetés és még hosszadalmasabb kivitelezés után végre kész a méhecskemintás kardigánom!

A csipkeminta szélesebb részén jól kivehetőek a kis mézgyűjtők.

Annyira jó volt kötni ezt a mintát, hogy az ujjaira is tettem egy-egy sort.

  És akkor logikus a kérdés: miért kellett mégis egy évnek eltelnie ahhoz, hogy elkészüljön?

  1. Utálok két egyforma részt kötni, és az embernek ugye két karja van.

  2. Nyári pulcsinak terveztem, és mivel tavaly nyárra nem lett kész, ősszel és télen nem volt kedvem kötni.

  A felsőkar- és vállrészben nem igazán értettem, mit akar a tervező, kicsit improvizáltam. Buggyos lett a válla, de legalább szélesít egy kicsit. Abban sem vagyok biztos, hogy a megfelelő tűvel fejeztem be az ujját (nagyobbnak tűnik, mint amivel elkezdtem), de most ilyen részleteken nem akadok fel:

  Mert a hamis kardigán után most végre van egy IGAZI, amit ki- és be lehet gombolni (még akkor is, ha legfelülre patentot varrtam, hogy jobban álljon a nyakív).

részletek a ravelryn

  Mindebből az következik, hogy ha most elkezdek egy téli pulcsit vagy kardigánt, az nagy eséllyel kész lesz 2021 karácsonyára?!

  Szép napot!

  Rita