Köszönöm az előző bejegyzéshez írt hozzászólásaitokat! Azóta kicsit jobb a kezem. Ma délután merészen befejeztem az októberi képecskét. Aztán kinéztem az konyhaablakon, és láttam, hogy az almabokrunk (!) arany színben ragyog. Éreztem, hogy azonnal és ott KELL lefényképeznem ezt a kedves madárijesztőt.:)
Érzitek, hogy fúj a csípős őszi szél, de az ég végtelenkék? Mint a hímzésen.
Szép hétvégét!
Fidike
Nagyon jó! A kép, a fénykép és a kísérő szöveg is! :)
VálaszTörlésIgen, csípős már az őszi szél...
Jöttem igazolni az elméletedet. :-) Köszönöm a hozzászólásod a blogomban. Én eddig még nem jártam nálad, de most pótolom a mulasztást.
VálaszTörlés