2018. január 28., vasárnap

Csontkukacos pizsamafelső (csak erős idegzetűeknek!)


  Tudjátok, hogy mi az a csontkukac? Légylárva. Fogalmam sem volt, hogy így hívják azokat a csalinak is használható kis lényeket, amelyek a kilencéves legújabb pizsamáját díszítik csúfítják. De hiába, a kuncsaft kívánsága a méteráruboltban is döntő! A net pedig fantasztikus információforrás. 



  Amúgy kb. egy hónapja készült azon a különleges-barátnős varrós délutánon, amit pizsik készítésének szenteltünk. Az apukákat és a gyerekeket elküldtük uszodába, és még pizzát is hozattunk velük, hogy mi ketten zavartalanul varrhassunk itthon. 



  Azért azt megemlítem, hogy nem volt felhőtlen a viszonyom ezzel a ruhadarabbal. És nem kifejezetten a gyomorforgató minta miatt. Túl nagynak találtam, és a nyaka sem tetszett, valamint megbántam, hogy a bevált módszer helyett egy másikat választottam a szegéshez. Egy ideig érintetlenül pihent a fiókban. Aztán egyszer csak előkerült, és lám, nem is olyan rossz. Bár jócskán nőhet még bele a kilencéves, és tényleg nem tökéletes a nyakrész, simán hordható. A mozgalmas mell-és hátrészt pedig jól ellensúlyozza az egyszínű szürke ujj. 


  Szabásminta: Rudolf pizsama (Ottobre 2009/6.) 156-os méret

  Szép jövő hetet!

  Rita

2018. január 23., kedd

Januári életképek


  Nem szoktam újévi fogadalmakat tenni, de a keresztszemes munkák teljes befejezése jogosan indulhatna ebben a kategóriában. Ez a cuki hóemberes minta például HÁROM évet szomorkodott felgöngyölve egy tároló mélyén. 


    Kispárna lett belőle. A nagyikockás Lucy takaróból megmaradt fonalvégekkel tömtem ki. 


   Sokat vaciláltam az akasztóval. Nem a hagyományos, szalagos megoldást választottam, mert akkor egy plusz háromszög képződik a kép felett, ami zavarhatja az optikai hatást. (Erre a továbbképzésen hívták fel a figyelmünket: a fülembe ültették a bogarat.) Egy sima kis fémkarikát varrtam középre (mire nem jó, ha az ember ékszerkészítő szettet vesz), azon pedig átfűztem egy bolyhos fehér fonaldarabkát.


Acufactum: Durch das Jahr. Januar
fonal: Vaupel & Heilenbeck
vászon: itthoni maradék

Ezzel párhuzamosan a való életben is folyik a téli móka:


...hóvárépítés...  


... és síelés itthon a kertben.

  Szép napot mindenkinek!

  Rita

2018. január 7., vasárnap

Summer Harmony Blanket


  Lucy nyári takaróját valamikor júliusban kezdtem el horgolni, és a napokban lett kész. Azonnal fel is avattuk a nappaliban egy piknikkel, amelyre pónik és babák voltak hivatalosak.
  
  Most következzenek a fázisfotók az egyre növekvő takaróról! 


Bölcsi (1. sor)


Ovi. (2.sor)


Alsó tagozat. (3. sor)


Felső tagozat. (4.sor)


Gimnázium. (5.sor)


Felnőtt takaró. (6. sor és keret)


Néhány kép a nyári takaróról a téli kertben.




És végül természetes élőhelyén, ahol legtöbbször használatban van.

  17 szín, 102 nagyinégyzet, amiből száz került a takaróba. Az Lucy által előre pontosan megtervezett színhatás ellenére is egyedi, mert a 85. kocka környékén eltévesztettem a sorrendet, és ezért a következő sort is át kellett variálnom.

  Jó ránézni a hideg, sötét téli napokon.

  Rita
  

2018. január 2., kedd

Kezdetek


  Az év második napján két hímzést hoztam megmutatni. Az egyik már készen van, sőt keretet is kapott. Ez a nyolcéves keresztlányom első befejezett képe, szerintem nagyon jól sikerült, a piros keret pedig egyszerűen telitalálat. Remélem, lesz folytatás!


Permin: My First Kit

 A sorozat egy másik darabját a nővére hímezte ki a nyáron.


  A tavalyi fonalvéges kupacom megérdemli, hogy megörökítsem. Csak két gramm lett, de már gyűlik az új adag, ...


... mivel tegnap, újév napján egy új képet vettem elő. Bár van jó pár megkezdett mintám, de ehhez még nyáron megvettem a fonalakat, így most beleböktem. A minta a DFEA botanikai sorozatának újabb tagja.


  Mindenkinek örömökben és egészségben eltöltött kézimunkás új évet kívánok!

  Rita