Jó ideje nem próbáltam már ki új kenyérreceptet, de tegnapelőtt rászántam magam. Nem is kenyeret, hanem zsömlét kevertem be. Kár, hogy arról nem készült kép (sütés után egyből a komposztban landolt), mert akkor remekül össze lehetne hasonlítani azt a félig sült vakarót a ma reggeli finom zsömlével. Hogy mi volt a különbség a két tészta között? A bejegyzés végén kiderül...
Hozzávalók: (9 zsömléhez)
3 g élesztő (tényleg ilyen kevés kell csak hozzá)
3,5 dl hideg víz
450 g búzaliszt (lehet variálni, pl. 100 g teljes kiőrlésűvel)
2 teáskanál só
(mák vagy szezámmag)
1 A hozzávalókat összekeverjük, és 6-10 órán (vagy egy éjszakán) keresztül kelesztjük.
2 Lisztezett nyújtódeszkán kézzel négyzet alakúra húzzuk, és csomag módjára összehajtogatjuk. 30-45 percet pihentetjük.
3 Kisebb darabokba osztjuk, és sütőpapíros tepsire tesszük. (Vízzel megkenjük, mákkal vagy szezámmaggal megszórjuk.)
4 Előmelegített, 275 fokos sütőben, a középső rácson 15 percig sütjük. Ha megszórtuk valamivel, figyelünk, hogy ne égjen meg.
Nagyon egyszerű, a tészta minimális babrálást igényel, dagasztani egyáltalán nem kell. Az eredmény nem a pékségben vett, pihe-puha, szájban elolvadó zsömle, de nekem nagyon bejön ezt a ropogós, kicsit barnább variáció. (Hab a tortán, hogy a második kelesztés alatt pont ki tudtam menni az erdőbe mozogni, hazaérve kisütöttem, és lehetett is reggelizni. Indulhat ennél jobban egy vasárnap?)
Ja, és hogy mi volt a különbség a két recept között? Az első, félresikerült adagba szárított élesztőt tettem. Ti szoktatok azzal sütni? Mi a titka?
Szép napot!
Rita