Ujjatlan kesztyű

  Egyszer már kötöttem hasonlót, de az sajnos nem vált be: túl nagy lett. Azóta már le is bontottam, és a fonal más alakot ölt majd a horgolótűn.

  Jag har stickat nåt liknande tidigare, men de blev tyvärr för stora. Jag har repat upp dem och kommer att återanvända garnet till något annat.

  De nem akartam feladni az ujjatlan kesztyű kötését! Szép színátmenetes maradék fonalból megkötöttem az ostyamintának az egyik változatát. Ez a mostani fonal sokkal vékonyabb és bolyhosabb, melegebb, a kesztyű is jobb lett.

  Jag ville alla fall inte ge upp de fingerlösa vantarna! Jag hade ett fint restgarn som jag använde till att sticka upp ett par nya efter samma mönster. Det här garnet var mycket tunnare, vantarna dock blev varmare.

  Jól látszik, hogy a két kesztyű csak hasonló, de nem azonos. Egyszerre, egymás mellett kötöttem a kettőt egy körkötőtűn. Így biztos lehettem benne, hogy jut elég fonal mind a kettőre.

  Jag tycker om att de är inte identiska, utan har olika färger. Jag har stickat de samtidigt bredvid varandra på en rundsticka. Jag behövde inte tänka på att garnet ska räcka till en vante till när man stickar en i taget.

Részleteket a ravelryn találtok róla. 

Detaljer finns på ravelry.

Itt pedig az a (különben háromszög alakú) kendő is látszik, amit pár éve (még a blogolás előtti években, hajaj!) horgoltam, és azóta is nagy kedvenc. 

Här syns också (de trekantiga) sjalen som jag virkade för många år sedan av samma garn och som har varit en favorit sen dess.

Szép hétvégét!

Ha en bra vecka!

Fidike