Az úgy volt, hogy már régen szerettem volna egy kötött kardigánt. Gyűjtögettem a mintákat, fontolgattam, melyik is legyen. A tél elején aztán eldöntöttem. Karácsonyra kaptam Svájcból egy szivárványos fonalat (nem lehetett véletlen), januárban megrendeltem hozzá a szürkét, és elkezdtem kötni.
Rájöttem, hogy ha követem a leírást, túl bő lesz a válla (keskeny vállam van), ezért kevesebbet szaporítottam, mint kellett volna. Ezért persze újra kellett számolni az ujját, plusz azt meg is kellett hosszabbítani, mert a karom viszont hosszabb az átlagosnál...
Egy szó mint száz, sokat osztottam, szoroztam, bontottam és kötöttem újra, mire készen lett. A döntő pillanat mégis ma reggel érkezett el, amikor a felvarrot gombokkal együtt felpróbáltam - és úgy néztem ki benne, mint egy töltött galamb! Csak egy pár centi hiányzott ahhozz, hogy passzos, de begombolva is viselhető legyen. Úgy, ahogy volt, nem lehettet volna hordani, arról pedig szó sem lehetett, hogy még egyszer bontsak.
Ekkor egy gyors alhatározással összevarrtam az elejét. A figyelmes olvasó észrevette, hogy az első képen a legfelső gomb nincs begombolva, mégsem csúszik szét a két rész - hát ezért.
Így most van egy HAMIS kardigánom.
Tanultam jópár dolgot, többek között a gomblyukpánt felszedését innen.
Végeredményben elégedett vagyok. Kényelmes, meleg, vidám holmi lett. Bár nem pont ilyennek akartam.
DE: Lesz még nekem egyszer igazi kardigánom is, ... viszont előbb valami nyári holmit kezdek el!
Szép hétvégét!
Rita
Beautiful colours in your Cardigan.....
VálaszTörlésDu kannst mit deiner Jacke sehr zufrieden sein. Sie sieht so wunderschön und auch passend aus. Sehr gelungen.
VálaszTörlésDehogy nézel ki úgy mint egy töltött galamb!!!!! Nagyon csinos lett! Oltári jó, hogy nincs karkivágása, szép ívben egyben van. Szerintem megérte bontani, újra tervezni, mert nagyon jó!
VálaszTörlésNem ezen a képen, hanem még mielőtt összevarrtam volna az elejét.:) Úgy nézett ki, mintha a gombok bármikor lepattannának róla.
VálaszTörlés