Nyári szabadságom utolsó napján egy tóhoz kirándultunk. Érkezésünk előtt nem sokkal állt el az eső, így sokáig csak mi voltunk a tóparton (aztán még jött egy anyuka a kislányával).
A gyerekek kacsaetetéssel melegítettek be.
A takaros kis női öltöző.
Családunk legedzettebb tagjai megmártóztak a tóban.
Volt, aki inkább gátat épített (és fényképezett:).
Aztán elbújt a nap a felhők mögé, így elmentünk a tóparti erdőbe áfonyázni.
Pár rókagombát is találtunk, abból vacsorára leves lett.
Pont jókor ültünk be az autóba, hazáig egyfolytában zuhogott az eső.
Persze ilyenkor a legjobb sétálni, jó nagy pocsolyákat lehet találni.
A ludas az eldugult lefolyó volt, amit lábbal kikotortunk...
... és volt pocsolya, nincs pocsolya!
Klasszikus csigamentős-éneklős.
Köszönöm, hogy végignézted!
Caro blogján még több hasonló képes naplót találtok.
Szép napot!
Rita
Paff. A nyárból az őszbe. De ki kell élvezni az utolsó szabad napokat.
VálaszTörlésGyönyörű az a tóparti táj!
VálaszTörlésAzért nem tudom, hogy bírnám, ha ilyen hamar véget érne a nyár...
I am so happy you could spend some time at the lake.
VálaszTörlésCatherine
Én köszönöm, hogy megosztottad. Úgy tűnik, pompás nap volt, öröm volt végignézni.
VálaszTörlés