Eredetileg tavaly karácsonyra akartam megvarrni. A számok rá is lettek tűzve a négyzetekre, és az egy szem halat is kiszabtam, de tovább nem jutottam.
A tegnapi nap volt az újonnan kitűzött határidő, hogy összekapjam magamat és készre varrjam.
A leírás szerint, amit egy 1979-es kiadású antikvár könyvben találtam, filcből készül az egész kép. Nekem csak egy csomó sima (foszlós) maradék anyagom (pl. régi, lyukas lepedő) volt itthon, így a négyzetek kivételével mindent alábéleltem vasalós vászonnal, hogy ne bomoljon (annyira). Néhol férceltem, máshol gombostűztem a a kiszabott mintákat a rávarrás előtt.
Cikkcakköltéssel varrtam fel a figurákat a számok mellé (néhol a számokra), egy pár helyen kézzel is hímeztem. Ez lett a kedvencem:
"Lúd a tavon átúsz, tud úszni, mert átúsz."
A számokat Wordből nyomtattam, nagyítottam-kicsinyítettem a megfelelő méretre. A többi szabásminta a könyvben volt.
A kék alapot beszegtem két oldalt, alul és felül szélesebben, hogy bele lehessen dugni egy vékony pálcát. (Alul csak akkorát, hogy tartsa, de ne lógjon ki). Eztután következett a legnehezebb rész, a négyzetek felvarrása.
A négyzetek mérete 20X20 cm, a számoké 13X8 cm.
Hát ennyi. Örülök, hogy elkészült. Számolhatnak a csemeték. Reméljük, hogy Papivonathoz hasonlóan könnyen megy majd nekik a matek.
Egyszer majd talán hímzek nekik szorzótáblát is. De azzal még ráérünk.
Fidike