2019. augusztus 25., vasárnap

Örömteli augusztus


    Rohan az idő, és bár nálunk pár napra visszatért a nyár, rögtön nyakunkon a szeptember és az igazi ősz.

    A kék virágú bokrokat hortenziának gondolom, nagyon szépen kiadja a különleges öltés a virágok formáját. Mindig élmény, ha a varrás közben felismerem a növénykéket.


  A keret és a felirat színét kicseréltem itthon meglévő fonalra (DMC 801), a többit nagyjából (na jó, a kis rózsaszín virág és a kutyus nyelve kivételéve) a megadott színekkel varrtam.


   Itt tartok most. Jucus, csatlakozol a következő négy hónapra?:)

  Szép napot!

  Rita

2019. augusztus 21., szerda

Sütőnapló (3): Almás pite rozslisztből


  A kamrában található lisztek felhasználásának különös, de nem teljesen váratlan velejárója hogy újabb különleges liszteket veszek. Mondjuk rozslisztet.

  A kertben termő rengeteg nyári alma adta az ötletet az almás pitéhez, ami miért is ne készüljön ezúttal reform módon? 
  
  Ezt a receptet vettem alapul, a rozsliszt nem teljes kiőrlésű volt, és a mennyiségét is csökkentettem valamivel. Véletlenül még nádcukor is volt itthon, a tésztába azt tettem, a töltelékbe sima kristálycukrot. Almából két kilót reszeltem le, de többet is nyugodtan elbír. 

  Ahhoz képest, hogy a nyers tészta fura barnásszürke volt, gusztusos és finom lett a végeredmény.

  Mondjuk elment vele a fél délután...


  Bemásolom a receptet, mert előfordult már, hogy megszűnt az oldal, amire hivatkoztam a blogon.

Hozzávalók egy kb. 25x35 cm-es tepsihez:

Omlós tészta:
450 g teljes kiőrlésű rozsliszt 300 g hideg vaj kockákra vágva
150 g nádcukor (ha tudjuk, érdemes kávédarálóban először porcukor finomságúra darálni) vagy más, alacsonyab glikémiás indexű édesítő, mint a kókuszcukor, vagy akár a xilit,stb.
2 egész tojás
egy csipet só
Töltelék:
kb. 1,5 kg alma (héjastul mérve) 
140 g nádcukor  (vagy kókuszukor, vagy xilit, stb)
1 kezeletlen citrom leve és héja
2-3 cm-nyi friss gyömbér reszelve (elhagyható)
1-2 tk. őrölt fahéj
50 g darált dió (vagy mogyoró, mandula)
3-4 ek. baracklekvár
 1 tojás a lekenéshez
1. Az omlós tésztához a rozslisztet, a vajat, a nádcukrot és a sót kézzel elmorzsoljuk vagy S-késes aprítógépben több részletben morzsásra aprítjuk. Hozzáadjuk az egész tojásokat, és gyors mozdulatokkal összeállítjuk a tésztát. Alufóliába csomagolva egy órára hűtőbe tesszük.
2. Az almatöltelékhez az almákat megtisztítjuk, a magházukat eltávolítjuk, majd nagylyukú reszelőn lereszeljük. Hozzáadjuk a citromlevet, a citromhéjat, és kicsit állni hagyjuk.
3. Az omlós tésztát két részre osztjuk nagyjából 40-60% százalék arányban (tehát az egyik fele csak éppen egy kicsivel lesz több, mint a másik). A kisebb részt lisztezett felületen kb. 3 mm vastagra nyújtjuk, sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük, és villával alaposan megszurkáljuk. 180°C-ra előmelegített sütőben készre sütjük az alsó lapot (kb. 12-15 perc, akkor jó, amikor épphogy kezdene a széleken kis színt kapni).
4. A töltelékhez az almát alaposan kicsavarjuk, és összekeverjük a nádcukorral, darált dióval, fahéjjal és a reszelt gyömbérrel.
5. A kisült alsó lapot vékonyan lekenjük baracklekvárral (ez akadályozza meg, hogy nagyon elázzon a tésztánk), majd ráhalmozzuk az almás tölteléket. A maradék tésztát is kinyújtjuk, és a töltelékre terítjük.
6. A tésztát felvert tojással lekenjük, majd még csíkozhatjuk villával. Megszurkáljuk, majd 180°C-os sütőben kb. 20-25 perc alatt készre sütjük. Teljesen hidegen szeleteljük

(Forrás: Dívány.hu)


Szép napot!

Rita

2019. augusztus 13., kedd

2019. augusztus 12.


  Nyári szabadságom utolsó napján egy tóhoz kirándultunk. Érkezésünk előtt nem sokkal állt el az eső, így sokáig csak mi voltunk a tóparton (aztán még jött egy anyuka a kislányával). 


  A gyerekek kacsaetetéssel melegítettek be.


A takaros kis női öltöző.


Családunk legedzettebb tagjai megmártóztak a tóban.


Volt, aki inkább gátat épített (és fényképezett:).


Aztán elbújt a nap a felhők mögé, így elmentünk a tóparti erdőbe áfonyázni. 


Pár rókagombát is találtunk, abból vacsorára leves lett.


Pont jókor ültünk be az autóba, hazáig egyfolytában zuhogott az eső.


Persze ilyenkor a legjobb sétálni, jó nagy pocsolyákat lehet találni.


A ludas az eldugult lefolyó volt, amit lábbal kikotortunk...


... és volt pocsolya, nincs pocsolya!


Klasszikus csigamentős-éneklős.



  Köszönöm, hogy végignézted!

  Caro blogján még több hasonló képes naplót találtok.

  Szép napot!

  Rita

2019. augusztus 10., szombat

Sellő a kosáron

  A nyári rendrakás közben egy újság lapjai között (!?) megtaláltam egy teljesen kész sellős hímzést, amit a blog szerint tavalyelőtt fejeztem be. Nagyon tetszett már annak idején is, de nem tudtam, mihez kezdjek vele. Legyen belőle újabb kép vagy kispárna? Nem lehet véletlen, hogy ihlet híján eltűnt a süllyesztőben. De ha már egyszer megtaláltam, nekiveselkedtem, és applikáció lett belőle egy textilkosáron:

 


  A bélést a kontraszt kedvéért megbolondítottam egy nagyon színes anyaggal.



  Ebből a három anyagból varrtam. A középső (krémszínű) műbőr hatású. Jó a tartása, ennek köszönhetően nem horpad be a doboz oldala. Varrni viszont kínszenvedés: tapad a géphez, és a vastagsága miatt is nehéz vele dolgozni.



  Mikor elkészült a kosár, belepakoltam egy adag anyagot. Jó pár hasonló kosarat meg tudnék még tölteni a felhalmozott készletből. Ezekhez az anyagokhoz különösen szép emlékek fűznek, azért esett rájuk a választásom.

  A kosár leírását ebben e könyvben találtam. Régóta szemezgettem már a modellel, örülök, hogy varrtam egyet. Mivel négyzetekből áll, kénytelen voltam NAGYON pontosan méricskélni és szabni, amit utálok. Jobban szeretek improvizálni, de a precizitást is gyakorolnom kell. 


  A kosár mérete és anyaga természetesen variálható, ezeket 25x25 cm-re szabtam, megvarrva 23x23 cm. A fülek segítségével könnyen szállítható, praktikus tároló.




  Bejegyzésemmel Rachel "Fejezzük be hímzéseinket!" nevű kezdeményezéséhez csatlakozom. A linkre kattintva megnézhetitek, ki hogyan kelti életre több-kevesebb ideje kallódó befejezett munkáit.  


  Szép napot!

  Rita

2019. augusztus 7., szerda

Sütőnapló (2): Graham-lisztes zsömle

  A szekrényemben sorakozott több zacskó Graham-liszt is, ezért ezt vettem elő. A recept egyszerű, az eredmény - a gyerekek szerint is - a kereskedelemben kapható korpás zsömlére emlékeztet. 


   Frissen nagyon finom, lefagyasztva, és reggelire apránként elővéve is ízletes. (Amíg fő a tojás reggelire, pont kiolvad mellette.)



A receptet itt találtam.
  Hozzávalók (20-24 zsömléhez):

25 g élesztő

4 dl langyos tej

másfél tk só

fél dl olaj

1 ek méz

3 dl Graham-liszt

6-7 dl sima liszt

1 A lisztet elkeverjük a tejben.

2 Hozzáadjuk a sót, az olajat, a mézet és a Graham-lisztet, majd apránként a másik lisztet is, és dagasztjuk, amíg el nem válik a táltól.

3 Konyharuha alatt 45 percig kelni hagyjuk.

4 A tésztát 20-24 darabra osztjuk. Megformázzuk őket, és sütőpapíros tepsin még kb. 30 percig kelesztjük. A sütőt bekapcsoljuk 250 fokra.

5 A középső rácson 8-12 percig sütjük, majd rácsra áttéve hűtjük ki.

  Közben bevallom, volt két kevésbé jól sikerült próbálkozásom is (egy kukoricalisztes lepény és egy tönkölybúzás kifli). Levontam a tanulságot azokból is. (kb. Csak akkor süssek, ha van rá elég időm. A hozzávalók kicserélésével lehet kísérletezni, de az eredmény ilyenkor kétesélyes.) 

  A blogra csak azok a receptek kerülnek fel, amelyeket jónak tartok, és máskor is szeretném őket megsütni.

  Szép napot!

2019. augusztus 5., hétfő

Naracssárga csíkos maxipóló

   Egyszerű pólót varrtunk a hatodikosokkal tavaly, ehhez készült ez a prototípus. Hónapokig szándékosan félkész állapotban volt (csak az oldalvarrás és az alsó szegés hiányzott), hogy megmutathassam nekik, hogyan is áll össze egy ilyen ruhadarab. Tegnap gyorsan készre varrtam, hogy még hordhassam a nyáron.  

 
  Igyekeztem olyan színt választani, amit a diákok nem akartak (hadd jusson nekik a kedvenc anyagaikból), nos ez teljes mértékben sikerült. Közelről leginkább sűrű vonalkódhoz, távolról talán fegyencruhához vagy pizsamához hasonlít. És egy biztos: hatalmas tömegben egyből megtalálnának benne, majd olyankor veszem fel, ha nagyvárosba kirándulunk.



  Komolyra fordítva a szót: a műszál ellenére nagyon kényelmes és szellős viselet a maximéret miatt. Lehet, hogy pizsamafelső lesz belőle, de egy övvel akár még nyilvános helyen is hordható.


  Az egész nyáron pihenő varrógépemet is bemelegítettem vele, van még egy pár tervem a folytatáshoz...

  Szép napot!

  Rita