Sütőnapló (7): Szezámmagos fehér cipó

   A varrógépem porosodik, a hímzéshez sötét van, a pulcsikötés pihen, az aktuális horgolást pedig nem akarom soronként mutatni, hanem csak miután elkészült, szóval beállt a téli álom üzemmód a blogon. 

  Enni viszont ilyenkor is kell, és jó befűteni a sütővel, ezért jöjjön egy hagyományos fehér kenyér.

  Hozzávalók:

  12 g élesztő
  3 dl víz
  420 g búzaliszt
  15 g méz
  10 g só

  1 Mindent összekeverünk egy sima tálban, és egy óráig pihentetjük, félidőben átkeverjük.

  

  2 Kivajazunk egy másfél literes sütőformát.

 3 A tésztát lisztezett deszkán kihúzzuk és hosszúkás cipó formára hajtogatjuk, beletesszük a sütőformába, ahol 45-60 percig pihentetjük.

  4 Vízzel bekenjük, szezámmagot szórunk a tetejére, és 225 fokra előmelegített sütőben, középső rácson 3ö-35 percig sütjük. 

  5 Kivesszük a formából, ha az alsó fele túl sápadt, még öt percre visszatesszük forma nélkül sülni.

Rácson hűtjük ki.

 

  Párszor már sajnos beleragadt a tepsibe, de ha sikerül eltalálni a kelesztés és sütés paramétereit, finom fehér kenyeret kapunk. Pirítósnak is kiváló. Szeletelve szoktam lefagyasztani, ha marad belőle.

  Szép napot!

  Rita

Hattyúhercegnő

  Az év eleje nálunk a hercegnőkről szól. Tavaly ilyenkor egy nyuszi,  az idén hattyú képében látogatott el hozzánk ez a mesebeli lény.

   A kilencéves hálás közönség, szinte minden ehhez hasonló cukiság tetszik neki, hiába van már x másik. És hát nekem is új kihívás volt, nem mindennapi élmény egy hattyúnak aranykoronát horgolni! 

   A fehér fonal pamut és gyapjú keveréke, eredtileg azért, hogy bolyhosra lehessen fésülni a szárnyát. Ezt meg is próbáltuk, kicsit látszik a különbség a többi testrészhez viszonyítva, de az igazi egy hosszabb gyapjúszálakból álló fonal lett volna. Ezt nem elégedetlenségből írom (!), hanem tanulságképpen, hogy erre az apró részletre is oda lehet figyelni legközelebb. 

Részletek a Ravelryn

  A minta egy magyar tervezőtől származik, és én egy újságban láttam először, de most megtaláltam a neten is.

  Szép napot!

  Rita

Boldog új évet és TUSAL

  Boldog új évet kívánok minden kedves erre járónak!

  Az új év első napján hímeztem készre egy falinaptárt. A Feelings Stitchy nevű blogon keresztül találtam rá a SeptemberHouse oldalán a hímzőkészletre. Az anyagra nyomtatott mintát, némi útmutatást és két 503-as DMC- t tartalmazott a kis csomag, amit megrendeltem.

   A hónapok nevét nem, csak a családunk jeles napjait varrtam ki a naptárrészen, ez egy nap alatt készen lett...

  

    ... nem úgy, mint a díszes fejléc, ami hetekbe telt. Egyszerre emlékeztet egy szecessziós képre és egy régimódi falvédőre. Nagyon tetszett az egész hímzésben, hogy sok mindenben szavad kezet kaptam: színek, fonalak vastagsága, öltésfajták. Lehetett próbálgatni, kísérletezgetni. Bár a minta szimmetrikus, bizonyos részeket kicsit másképp oldottam meg a jobb oldalon, mint a balon, és mégis alig látszik.

DMC-fonalak: 154, 3041, 3823, 503, 758, 772, 816 

   Holbein- lánc- és száröltést használtam a vonalak és indák varrásakor. A nagyobb felületeket általában laposhímzéssel varrtam, de a tervező ajánlása szerint a kosárfonó öltéssel hímeztem pl. a leveleket és pár szirmot.

     A kész naptárt géppel beszegtem, és négy mágnessel feltettem a hűtőnkre.

    Egyúttal lemértem az 2019-es fonalvégeket. Szerintem rekordmennyiség ez a 12 g. Valószínűleg annak köszönhető, hogy a DMC mellett, vastagabb (pl. fémszálas) fonalak jelentek meg a hímzéseimen, valamint a gyerekek is varrogatnak néha velem.

  Minden jót 2020-ra!

  Rita

2019 dióhéjban

 

  A hagyományos, év végi összefoglalót gyertyafénynél, a karácsonyfa mellett üldögélve írom, csak a szárító brummogása töri meg a csendet.

  Az idén is a varrás vitte a prímet, legalábbis a befejezett projektek számát tekintve. Játékok, pizsamák és persze a szíve csücske a fehérnemű készült. Jó lenne ez utóbbi területen fejlődni.

   A kötés-horgolás-makramé vonalon az amigurumin volt a hangsúly. Nagyon hálás műfaj, cuki kis darabok születnek viszonylag gyorsan. A ruhadarabok között viszont a kötés vezet.

  Egy közös varrásnak köszönhetően végre végleges formába öntöttem két régebbi keresztszemes hímzésemet, valamint kikacsintottam a posztóhímzés irányába. Nem bántam meg. A keretezett képektől elmozdultam a tárolók-dekorációk irányába, ez volt a tervem!

 Az év újdonsága a kenyérsütés lett. Ártatlan kis konyhaszekrény-rendezéssel és lisztek osztályozásával indult, ehhez képest szinte napi rutinná fejlődött: mindig van itthon frissen sütött vagy lefagyasztott házi kenyér. Remek stresszoldó a sütés számomra, és büntetlenül lehet enni (nem úgy, mint a sütiket), merthogy rajta van a napi étrenden. 

  Köszönöm, hogy az idén is olvastátok a blogomat és írtatok hozzászólásokat. Egyre kevesebb az aktív blog, de én nagyon hálás vagyok, hogy megtaláltam ezt a műfajt, és folytatni szeretném az írást jövőre is. 

  Szóval jövőre ugyanitt!

  Rita

Boldog karácsonyt!

Mézeskalács ruha

  A kilencéves választhatott a karácsonyi táncműsor előtt, hogy Mikulás-lány, Szent Luca vagy mézeskalács figura akar-e lenni. Az utóbbira esett a választása, de az ő méretében nem lehetett már ilyen jelmezt kapni, így megbeszéltük, hogy varrok neki egyet.

  A "cukormáz" (fehér farkasfog) eredetileg másképp szokott elhelyezkedni az ilyen ruhákon (itt láthattok egy pár variációt), de ha már egyéni megrendelés, akkor legyen tényleg az, hagytam, hadd találja ő ki a formációt.

  A barna anyag különben majdnem kifogott rajtam: annyira műszálas és erős (ugyanakkor jó esése van), hogy a varrógép nem akarta vinni sem sima, sem cikk-cakk öltéssel. Végül dupla sima öltéssel (a gép minden lépésnél visszaölt egyet, majd kettőt előre) sikerült. A farkasfogat nem mertem géppel rávarrni, nehogy összeráncolja az anyagot, azt kézzel öltögettem.

  A szabásmintát az iskolában találtam, sajnos már nem emlékszem sem a nevére, sem a méretre...

Szép napot!

Rita

U.i.: Tavaly egy csilivili nadrág készült erre az alkalomra.

Örömteli november

  A páva épp a megfelelő állat ahhoz, hogy felvidítsa ezt a sötét, borongós hónapot. Nagyon tetszik, ahogy színes tollaival beborítja a kép jobb alsó felét. A bal oldali virág szára sajnos kevésbé érvényesül. Jó ötlet volt a tervezőtől a hópelyhekkel harmonizáló, fehér keretes virágok beillesztése. Az éles szemű olvasó már biztos észrevette, hogy a hópelyhek két különböző fehérrel vannak varrva. Tudjuk be a fénytörésnek.

  Hamarosan kész. Már tervezgetem, milyen ütemben hímzem ki a szélmintát jövőre.

   Nem tudtam kihagyni az hópelyhes képet. Így legalább a júliusi flamingók is kaptak egy adagot!

  Szép napot!

  Rita